A verseny története

Az első 1981/82 tanévbeli verseny Országos fizikaverseny a középiskolák I. és II. évfolyama számára címmel indult. Megyei és országos fordulóból állt. Az iskolákat 2 elsős és 2 másodikos tanuló képviselhette. A döntőbe 40-40 tanuló jutott, melynek helyszíne első évfolyamon Gyöngyös, második évfolyamon Sopron lett. Ebben azóta sem történt változás. A helyi szervezést Gyöngyösön Kiss Lajos (1939-1995), a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanára, Sopronban Nagy Márton, a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára irányította.

A következő tanévben (1982/83) a Művelődési Minisztérium is elfogadta a versenyt, így olyan rangra emelkedett, mint a már hagyományos Arany Dániel Matematikai Versenyt. A verseny neve ekkor Országos Tehetségkutató fizikaverseny lett.

Az 1984/85 tanévben a verseny neve Országos Középiskolai Tehetségkutató Tanulmányi Verseny (OKKTV) lett.

A verseny az 1985/86-os tanévben lett három fordulós. Így az első fordulóban megszűnt az iskolánkénti létszámkorlátozás. Külön vált a gimnazisták és szakközépiskolások értékelése. A döntőkbe 50-50 tanuló jutott, 30 gimnazista és 20 szakközépiskolás.

Az igazi névadás az 1986/87-es tanévben történt, ettől kezdve a verseny Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny néven szerepel. Mikola Sándor Neumann János és Wigner Jenő fizikatanára is volt.

A verseny fordulóinak feladatait a feladatkitűző bizottság az 1987/88 tanévi versenytől kezdődően a feladatot javasló nevének szerepeltetésével együtt közli.

Az 1989/90-es tanévtől az első forduló feladatai között szerepel egy a KöMaL-ban (Középiskolai Matematikai Lapok) kitűzött feladat, ezzel is felkeltve a tanulók figyelmét a tehetséggondozásban fontos folyóiratra.

1992/93-tól az eltérő tantervek szerinti oktatás miatt mechanikai, illetve hőtani jellegű feladatok közül választhatnak a tanulók az első forduló alkalmával.

Az 1994/95-ös tanévben anyagi problémák jelentkeztek, a döntők megrendezése kérdésessé vált, de még megoldódott a tanulók (iskolák) hozzájárulása nélkül.

1995/96-os tanévtől kezdve a döntőn való részvétel önköltséges, a szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre a diákok étkezési és szállás költségeink biztosítására.

A Mikola-versenyt 1995-ben igen nagy veszteség érte, novemberben elhunyt Kiss Lajos tanár úr. A 14. gyöngyösi döntőn nagy betegen még megjelent. Tapasztalatai és útmutatása alapján a lebonyolítást Farkas Béláné és Kiss Miklós, gimnáziumunk tanárai oldották meg. A következő fordulótól kezdve a szervezést ketten végzik. A feladatkitűző bizottság munkájába Kiss Miklós kapcsolódott be.

A gyöngyösi döntő lebonyolításában kezdettől fogva segítséget nyújtott a Mátra Művelődési Központ, amelynek részéről kezdetben Szamosvári György (1952-2006), majd Mérai Annamária segítette Kiss Lajos tanár úr munkáját.

A döntőben jól szereplő tanulók a környékbeli üzemek jóvoltából részesülhettek értékes tárgyjutalmakban is. Kiemelkedő támogatója a versenynek a Mátrai Erőmű Rt., a Vishay Hungary Kft., a VAMAV Rt. és a B. BRAUN-MEDINORM Kft. Gyöngyös városának támogatása is kiemelkedő és nélkülözhetetlen.
 

1996-tól a verseny a korábbi évektől eltérően, közvetlenül a ballagás után kezdődik.

Az utóbbi évek döntőinek biztos támogatója Gyöngyös városa. A 25. döntőt még a Mátrai Erőmű és a Tankönyvkiadó támogatta.

A 24. és sok korábbi döntő volt a zsűri elnöke dr. Szegedi Ervin (1956-2006) tanár úr. Sajnos ez év januárjában Ő is eltávozott. A kép 2005-évi, 24. döntőn készült.

A 26. döntőben még Farkas Béláné volt a másik szervező, azután nyugdíjaskén a 27. döntőtől a zsűri tagja lett. A szervezésben helyét Kissné Császár Erzsébet vette át.