Hanák Kolos, a mátrai turizmus magalapítója

Hanák Kolos (1851–1923) A mátrai turizmus megteremtője, a Magyar Turista Egyesület egyik megalapítója. Az ő irányításával készültek el az első jelzett utak, kilátók, védházak a Mátrában. Több évtizeden át a gyöngyösi közélet szervezője, s egyik központi alakja.
Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, s valószínűleg Gyöngyösön végezte az elemi iskolát. Jogi tanulmányait Pesten fejezte be.
1872-megkezdte gyöngyösi jogi pályáját, majd 1875-ben meg is nősült. A jogászi hivatás mellett sokféle közéleti szerepet is vállalt: egyleteknek és testületeknek volt az alapító tagja.
1886-tól írásaival is népszerűsítette a Mátrát, majd 1887-ben megalapította a Kárpát Turistaegylet Mátra Osztályát, a mai Magyarország első turistaegyletét. Hosszú évekig az egyesület elnökeként szervezte a mátrai turizmust. Tevékenysége révén út épült Benére (ma Mátrafüred), s ő írta a Mátra első útikalauzát is.
Közben jogi pályája is felfelé ívelt, 1897-ben táblabíróvá nevezték ki, és Pestre költöztek. Néhány évig a Magyar Turistaegylet választmányi tagja, majd 1910-ben visszavonult.
1880-tól abasári földeket vásárolt. 20 év kitartó munkája kellett, hogy ezt a köves, irtásos területet a Mátra lábánál virágzó mintagazdasággá alakítsa.

Hanák Kolos középnemesi családból származott. Apja az esztergomi főkáptalan kasznári állását kapta Szurdokpüspökiben, s nemsokára ide is költözött feleségével, Rimely Máriával, s 1851-ben itt született fiuk, Kolos. Elemi iskoláit valószínűleg Püspökiben és Gyöngyösön járta. Egerben érettségizett 1869-ben, és ott is kezdte meg a jogi tanulmányait.

1872-ben négyhónapnyi joggyakornokságát Gyöngyösön végezte, a törvényszéken. Megkedvelte a várost, és még ebben az évben le is telepedett. Belépett a Gyöngyösi Kaszinó Egyesületbe, ami abban az időben a város kulturális életének központja volt. 1873-ban tagja lett a Tátrafüreden akkor alakuló Magyarországi Kárpát Egyesületnek. Ismeretséget kötött Eötvös Lóránddal és Thirring Gusztávval is, de különösen Téry Ödönnel ápolt baráti kapcsolatot.

Jogi tanulmányait 1874-ben, Budapesten fejezte be, majd hamar az egri ügyvédi kamara tagja lett.

Gyöngyösön gyorsan a városi társadalom kedvelt alakjává és szervezőjévé vált. Az aranyifjú élet nem vonzotta, inkább a kiterjedt személyes kapcsolatait ápolta. 1875 májusában, bevonva a város fiatal iparosait, kereskedőit, gazdálkodóit, tanítóit és jogászait, megalapította a Rózsa Kompániát, a Kaszinó Egyesület ifjúsági változatát, ezzel pezsgésbe hozva a gyöngyösi társasági életet.

1875 volt a családalapításának az éve is. Feleségül vette Luczenbacher Irmát, aki Budapestről követte őt Gyöngyösre. Első lányuk, Olga a következő évben született, akit két évvel később Júlia, hét évvel utána Matild, s végül 1897-ben Iván követett. Példás életű családapaként is ismert volt a városban. Közben Sáron (1901-től a neve Abasár) vásárolt házat.

Jogi pályája is felfelé ívelt: 1877-ben Heves megye tiszteletbeli ügyésze lett. Jövedelmei biztos hátteret adtak ahhoz, hogy számtalan szállal kapcsolódjon a város társadalmi és kulturális életéhez. Ezekben az években még helyi lapot is szerkesztett és írt. Más újságokba is jelentetett meg cikkeket, elsősorban a mátrai turizmusról.

Ezalatt barangoló kedvének is eleget tett, és barátaival, ismerőseivel gyakran járta a Mátra hegyeit-völgyeit, közben arról tanakodva, hogyan lendíthetnék fel a térséget. Már akkor az idegenforgalom megindításában látta az egyik megoldást. A turizmus fejlesztését tartotta az első eszköznek, és a szívéhez is ez állt a legközelebb, de látta a tennivalókat a szállások, az úthálózat, az üdülőtelepek kialakításával kapcsolatban is. Csomor Kálmán akkori polgármester is az ügy mellé állt. Kettejük széles társadalmi kapcsolatai is kellettek az ügy elindulásához.

1883-ban megvásárolta Gyöngyös Fő terén, az azóta is Hanák háznak nevezett épületet, amelyet felújítva alkalmassá tett a rendszeres összejövetelekre. Az 1880-as, 90-es időszak volt Hanák legaktívabb életszakasza. Párhuzamosan tevékenykedett a város közéletében, a turizmus meghonosításában, a filoxéra elleni védekezésben, az abasári birtok mintagazdasággá fejlesztésében úgy, hogy közben jogi pályája is felfelé ívelt. Közben jogtudományi tanulmányokat is megjelentetett.

A bakancsos turizmus mátrai kibontakozását a Magyarországi Kárpát Egyesület mintájára és segítségével 1884-ben kezdte meg. Ehhez a munkához az Egyesülettől biztatást és támogatást is kapott. 1885-ben a Gyöngyösi Kaszinó Egyesület elnökévé választották, értékelve a társadalmi-kulturális élet fellendítéséért addig is tett erőfeszítéseit. Ebben az évben Heves megye tiszteletbeli főügyészi címét is megkapta.

1886-ban út épült Benén (a későbbi Mátrafüreden) át Parádra, amely építkezésnek szintén Hanák volt a motorja, meggyőzve Gyöngyös és a vármegye tisztségviselőit annak szükségességéről.

Ebben az évben Lőcsére utazott, ahol egyeztetett a Magyarországi Kárpát Egyesület vezetőivel a Mátra Osztály megszervezéséről. Ehhez jó alap volt, hogy már két éve folyamatosan tagtoborzót hirdetett a Magyarországi Kárpát Egyesület számára. Innentől azonban már az önálló egyesület részére készített felhívást, és belépési nyilatkozati lapokat. Így lehetett, hogy 1887. május 15-én a városháza dísztermében ünnepélyes keretek között, 510 taggal megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya, a mai Magyarország első turistaegyesülete. Segítői Morócz János, Dudás Adolf, Himfy József, Rezsutek János és Wissinger Károly voltak. Ők viselték először az egyesület tisztségeit is. Az ügyvivő alelnök Hanák Kolos lett, elnöknek pedig Kaszap Bertalant, Heves vármegye alispánját kérték fel. Az osztályon belül kiemelt feladatokra bizottságok is alakultak, így a múzeumi bizottság is, amely elődje volt a jelenlegi Mátra Múzeumnak, amely ma a Magyar Természettudományi Múzeum után az ország második legnagyobb természettudományi gyűjteményével rendelkezik, de igen jelentős a helytörténeti anyaga is.

1887-ben Jókai Mór is elfogadta kaszinóelnöki meghívását, és május 21-én látogatást tett a városban, a kaszinóban és Hanákéknál is.

Ekkor már keresett ügyvéd, és termőföldekkel is kereskedik. Szeretett városának számos jogi ügyét intézte tiszteletdíj nélkül. Jól jövedelmező irodája alapot nyújtott az önművelésre is. Minden folyóiratot járatott, és 10000 fölötti kötetszámmal övé volt Gyöngyös legnagyobb magánkönyvtára is. Nem csoda, hogy szerteágazó műveltsége révén sokan kérték a véleményét, segítségét. Ekkorra már öt országos és 10 helyi egyesületnek volt tisztségviselője, vagy tagja.

Az 1880-as évek filoxéra (gyökértetű) országos járványa oly mértékben sújtotta a vidék szőlőültetvényeit, hogy úgy érezte neki is tennie kell az ügyben. Herman Ottóval is értekezett a megoldásról, s nyomon követte az országos vitát a járvány megfékezéséről. Sáron is nagyon sokan mentek tönkre a földjeik elértéktelenedése miatt. Hanák mégis eredeti áron vásárolta fel a földeket, amitől pedig a barátai is óvták. Nem hitték el neki, hogy az oltványszőlőkkel újratelepített birtokon 4-5 év múlva szüretelni fog.

Továbbra is lelkesen járta a Mátrát, kijelölte az első turistautakat, és anyagot gyűjtött a készülő kalauzához, de figyelt a propagandára és a tárgyi feltételek megteremtésére is. Ösztönözte az Osztályt az évkönyvek rendszeres megjelentetésére. Maga is elkészítette bele első írását a Mátráról Mátravidék címmel. A Mátra Osztály 1888-ban felépítette az első mátrai kilátót a Sás-tó közelében, amit Hanákról neveztek el. Még ebben az évben megírja a Mátrai Kalauzt, Magyarország első turista útmutatóját, amit a nagy érdeklődés miatt a következő évben újabb kiadás követett. 1889-ben elkészült a kékesi kilátótorony, és a Benevár Vendégfogadó is. Hirdetett túrákat szervezett, s elindította a „nagytúrákat”. Az elsőt 1889. június 28-29-én, az akkor alakult Budapesti Osztállyal, Bene-Kékes-Parád útvonalon, amit a következő nyarakon az ágasvári-galyai, az egri-diósgyőri, a siroki-galyai-benei nagytúrák követtek.

1890-ben Hanák ösztönzésére helyi tőkés vállalkozók megalapították a Benei Villaépítő RT-t, ami a háborúig 50 villát épített Benén.

Amikor a budapesti turisták 1891-ben kiléptek a Kárpát Egyesületből és megalapították a Magyar Turista Egyesületet, a Mátra Osztály is feloszlatta magát, és MTE Mátra Egylete néven csatlakozott a budapesti központhoz. Ebben nagy szerepet játszott Hanák Kolos és Téry barátsága is. Hanák jó kapcsolatépítő személyiségét jellemzi, hogy a Mátra Egylet továbbra is fönntartotta jó viszonyát a Kárpát Egylettel is. Az új mátrai egyesületnek is Hanák lett az elnöke.

A Mátra Egylet is az ő alelnöksége és elnöksége alatt volt a legaktívabb. ’91-re elkészültek a mátrai turistautak jelzései, a következő évben a mátrafüredi strand, 1894-ben pedig a galyai és a Samassa-menedékház. Két év múlva kész lett a kékesi és a kalló-völgyi (mátrafüredi) védőhely is. Utóbbit az utolsó kallómalom épületéből alakították ki.

A Mátra Osztály fogatot működtetett a gyöngyösi vasútállomás és a mátrafüredi Benevár Fogadó között, segítve a távoli látogatókat is. Évente 1-2 alkalommal ismeretterjesztő előadásokat is szerveztek, köztük azt is, ami a Bene váráról szólt.

Fürdőéletet is terveztek, így javaslatát a Mátra Osztály nyújtotta be a Gyöngyösi Tanácsnak, amely kérte a belügyminisztert a Bene név Mátrafüredre változtatására és országos üdülőhellyé nyilvánítására, amik meg is történtek. A Mátrafüred nevet egyébként Téry Ödön javasolta Hanáknak. Az 1894-ben alakult Mátrafüredi Nyaraló és Fürdőtelep RT első elnöke is Hanák volt. Ebben az időben érkeztek az első külföldi turisták is a Mátrába.

Minden érdekelte, amin javítani, újítani, segíteni lehetett. A gyöngyösi népiskola gondnokságának tagjaként pénzadományokat gyűjtött az oktatás javítására. Maga is adományozott. A szegényeket is gyámolította, téli segélyakciókat szervezett, alapítványokat támogatott. Jótékonyan ellátta a Gyöngyösi Szegény Asszonyok Intézetének jogi feladatait is.

A Heves Megyei Gazdasági Egyesület felterjesztésére 1893-ban beválasztották a millenniumi országos kiállítás szervezőbizottságába.

A politika is felismerte képességeit. 1896-ban el is gondolkodott az országgyűlési képviselői jelöltségre való felkérésen, de végül távol tartotta magát a napi politikától. A sári birtokai közben szépen fejlődtek. A gazdaságában pincéket vájatott, s kitanulta a borászat mesterségét is. Mintagazdasággá fejlesztette a birtokát. Tanfolyamon taníttatta a vagyonvesztett sáriaknak az oltványszőlő termesztését és a magasművelést, úgy, hogy napszámot fizetett a tanulás idejére. 1986-ban Gyöngyös díszpolgárává választották.

Szeretettel, kedvvel járta a Mátrát, anyagot gyűjtött, és 1897-ben megújított szöveggel, fényképekkel a Mátra Egylet kiadásában elkészítette a javított kiadását a Mátrai Kalauznak, aminek mind az 5000 példánya elfogyott. Ebben már a színekkel jelzett turistautak szerepeltek. A Magyar Turista Egyesület is elismeri munkásságát, és az országos választmány tagja lesz.

1897-ben a budapesti Magyar Királyi Ítélőtábla bírójává nevezték ki. Ekkor Budapestre költöztek, de a sári birtokot megtartotta, sőt tovább is fejlesztette. Nem hagyott fel a gyöngyösi ügyek intézésével sem, ügyvédi irodáját is fenntartotta, és lakásuk is volt ott. Gyakran járt Sáron, és Gyöngyösön is, de volt, hogy távirati úton intézkedett.

1899-ben a Gyöngyösi Takarékpénztár Egyesület igazgatóságába is beválasztották. 1901-ben 50 koronával az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár egyik alapítója volt.

1906-ban már az ítélőtábla elnöke, amikor a Kúriához hívták, és ott a polgári tanácsban kezdett dolgozni. Egy év múlva császári kinevezéssel a kúria bírája lett.

A Mátra Egyletben már nem vállalt tisztséget, de továbbra is lelkes tagja maradt, s haláláig járta a Mátrát. Különösen Mátrafüredet szerette, ami nem csoda, hisz létrejöttében nagy szerepet vállalt. 1909-ben Stiller Jánossal és Széky Istvánnal közösen megjelentették a Mátrai és Gyöngyösi Kalauzt. A fényképek mellett rajzos látképek, és térképmellékletek is voltak benne.

Egyre több időt töltött a családja körében, s végül 1910 végén, saját kérésre nyugdíjba vonult. 1911-ben I. Ferenc József megerősíti régi nemességét, és nevét Abasári Dr. Hanák Kolos nemesi névre változtatja.

Még többet tartózkodott abasári birtokán, és ösztönözte a gazdákat a borértékesítő tömörülésre. Mezőgazdasági lapokba írt, bemutatókat szervezett a birtokán, hogy az Abasári bornak nagyobb hírnevet szerezzen. Sok borversenyen nyert érmet, s gazdálkodói és borász tevékenységét olyannyira elismerték, hogy a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgatóságába is beválasztották. Gazdatanácskozást szervezett, és további tervei is voltak, de a háború ezeket szertefoszlatta.

Trianon búskomorrá tette, amin már teljesen sohasem tudta túltenni magát. Többször is betegeskedett. 1923 decemberében Budapesten hunyt el.

Hanák Kolosra a második világháborúig jószívvel, tisztelettel emlékeztek Gyöngyösön. A postapalota előtti teret is róla nevezték el. A háború után azonban, nemesi volta miatt méltatlanul feledésbe merült a neve. A rendszerváltás - szerencsére - ebben is fordulatot hozott. 1992-ben a gyöngyösi gimnázium tanárai megalakították a Hanák Kolos Turistaegyesületet. Az egyik teljesítménytúrájuk résztávja Kékesről indul és Szurdokpüspökiben ér véget, aminek a neve is Hanákra emlékezteti a turistákat. 1994-ben a mátrafüredi Bene Egylet megjelentette a Hanák Kolos emlékkönyvét, Dr. Misóczki Lajos és Nagy Gyula szerkesztésében. Gyöngyös városa még ebben az évben ünnepséget szervezett a tiszteletére, és a mátrafüredi iskola fölvette a Hanák Kolos nevet. Az iskola helyén működő középiskolai kollégium máig tovább is viszi azt.

Gyöngyösön a 2000-es évek elején újra teret neveztek el Hanákról, igaz, nem a régit, hanem a város Mátrához legközelebbi, új terét. Abasár is megemlékezett neves lakójáról. Róla nevezte el a Művelődési Házat és róla elnevezett emlékérmet alapított a faluért sokat tevők számára.

Források:

  • Báryné Dr. Gál Edit: Kisvárosi életmód a XIX. század végén. In: AGRIA XXXIII. (Szerk.: Petercsák Tivadar) Eger 1997
  • Báryné Dr. Gál Edit: Képek Hanák Kolos életéről. (Emlékévi előadás, 2012, Szurdokpüspöki)
  • Báryné Dr. Gál Edit: Az egykori Hanák-ház építés- és birtoklástörténete In: Mátrai Tanulmányok (Szerk.: Horváth L.) Gyöngyös, 2002
  • Dr. Misóczki Lajos: Abasári Dr. Hanák Kolos, Hanák Kolos emlékkönyv 1994., (Szerk.: Misóczki L. – Nagy Gy.)
  • Dr. Misóczki Lajos: Hanák Kolos és a Mátra idegenforgalma, Hanák Kolos emlékkönyv1994., (Szerk.: Misóczki L. – Nagy Gy.)
  • Dr. Molnár József: Hanák Kolos, Mátra Művelődési Központ programkiadvány 1997.
  • Fotók: Mátra Múzeum, Hanák fotógyűjtemény